Emlékezés kollégánkra, Kálmán Lászlóra

2021. Nov. 15.

Kálmán László az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett spanyol nyelv és irodalom, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakos diplomát 1981-ben. Az egyetem után rövid ideig a Magyar Filmtudományi Intézetben dolgozott, majd (rövidebb megszakításokkal) haláláig az MTA Nyelvtudományi Intézet, jelenlegi nevén a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa volt. 1990-ben szerezte meg „a nyelvtudomány kandidátusa” címet. 1986-1987-ben vendégkutatóként a genfi ISSCO-ban (Institut Dalle Molle pour les études sémantiques et cognitives), 1987 és 1989 között pedig a Számalk Applied Logic Laboratory-ban folytatott számítógépes nyelvészeti kutatásokat. 1991 és 1993 között az Amszterdami Egyetem Számítógépes nyelvészeti tanszékén (Alfa-informatica) oktatott, és nyelvelméleti, formális szemantikai kutatásokat végzett. A 2000-es években kutatóként a Mindmaker nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cégnél is dolgozott.

Kálmán László az ELTE és az MTA Nyelvtudományi Intézet együttműködésében 1990-ben elindított elméleti nyelvészet szak és az 1996-ban indított elméleti nyelvészet doktori program alapító oktatója, 1994-től az ELTE BTK részállású docense. Az elmúlt 30 év alatt az elméleti nyelvészet szinte minden szakterületén tanított: tartott nyelvészeti bevezető kurzusokat, valamint haladó kurzusokat többek között az autoszegmentális fonológia, az analógiás nyelvészet, a konstrukciós nyelvtan, a logika, a formális szemantika, a számítógépes nyelvészet témáiban, és vezetett terepmunkát is. Diákjait partnernek, kutatótársnak tekintette, így vonta be őket a közös munkába. Legendásak voltak a 208-as szobában tartott kedd délutáni kutatószemináriumai, amelyekre nemcsak aktív hallgatók, hanem végzettek, kollégák és más érdeklődők is eljártak — ezek sok embernek adtak tudományos inspirációt, és gyakran zárultak közös tudományos publikációkkal. A nyelvész-utánpótlás neveléséből nemcsak hat doktori disszertáció és számtalan szakdolgozat témavezetőjeként, hanem a hallgatók tehetséggondozását célul tűző Erasmus Kollégium vezető tanáraként és a Magyar Nyelvészeti Diákolimpia felkészítő tanáraként is kivette a részét.

Nyelvészeti kutatásai a nyelvelmélet (konstrukciós grammatika), a formális szemantika (erős kompozicionalitás, dinamikus szemantika) és a számítógépes nyelvészet (konnekcionista hálózatok, ontológia, funkcionális programozás, az analógia számítógépes modellezése, a lexikalista elméletek számítógépes implementációja, számítógépes formális szemantika) témái köré csoportosulnak, de publikált a fonológiáról, morfológiáról, a (lexikális) szintaxisról, az analógia-alapú tanulásról, és a hétköznapi érvelésről is. Több, az egyetemi oktatásban használható tankönyvet írt (részben társszerzőkkel), például az általános nyelvészetről, a dinamikus szemantikáról vagy a konstrukciós nyelvtanról. Leíró nyelvészeti munkásságának egy jelentős eredménye volt az első beás nyelvtan (Orsós Annával mint társszerzővel).

Tudományos kutatómunkája mellett szenvedélyesen foglalkozott az iskolai nyelvtantanítás megújításával, és a nyelvi ismeretterjesztéssel. A nyest.hu-n és a Qubiton megjelent ismeretterjesztő írásai, a Nádasdy Ádámmal közösen írt Hárompercesek a nyelvről című kötet, valamint az általuk közösen vezetett Szószátyár című, rendkívül népszerű rádióműsor a nagyközönség számára is betekintést adott a nyelvészeti gondolkodásba.

Távozása mindannyiunkat nagyon megrázott – hihetetlen és felfoghatatlan, hogy nem jön többé szembe velünk a folyosón, nem tart többé előadást a földszinti nagyelőadóban, és nem kapunk tőle többé sem biztatást, sem kritikát, ha mi adunk elő…

Dedikációk:

Kenesei István és Szeteli Anna: Szintaktikai dialektusok statisztikai elemzése felé: Egy új alárendelő szerkezet elfogadottságának felmérése (Kálmán László (1957-2021) emlékének). ÁNyT 33. (2022)

Jánk István, H. Tomesz Tímea, Domonkosi Ágnes (szerk.) A Digitális oktatás nyelvi dimenziói (Kálmán László emlékére) Líceum kiadó, Eger, 2022.

Nyelvtudományi Közlemények 119. (Kálmán László emlékére) MTA – HUN-REN NYTK, 2023.

Bánréti Zoltán: Szerkesztőségi bevezető. NYK 119. (2023)

Bánréti Zoltán: A beszélő nézőpontjai és kötőszavai. A többszörös kötőszók. NYK 119. (2023)

Dömötör Éva: Az azért demonstratívum pragmatikalizálódott használatai konstrukciós megközelítésben II. NYK 119. (2023)

Fejes László: A profán mókus, avagy a módszer védelmében. NYK 119. (2023)

Kalivoda Ágnes – Prószéky Gábor: Infinitívuszi szerkezetek a magyarban: adatvezérelt megközelítés. NYK 119. (2023)

Kornai András: Kálmán László Frege-felfogása. NYK 119. (2023)

Lovas Anna: Függő esetű névmások és igekötős igék a déli centrális cigány dialektusokban. NYK 119. (2023)

Acta Linguistica Academica ‒ Special issue in memory of László Kálmán. Volume 71 (2024): Issue 1-2 (Jun 2024)

András Cser: Editor’s Foreword, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 1.

Péter Rácz and Ágnes Lukács: Variation in the 1sg.indef: More than you wanted to know, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 2–17.

László Fejes, Cecília Sarolta Molnár, and Bálint Sass: Strange a construction: The “A egy N” in Hungarian, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 18–66.

Mátyás Lagos: A rudimentary analogy-based model of how syntactic constructions emerge from linguistic experience, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 67–86.

Gábor Alberti and Judit Kleiber: Lifelong (mind) representationalism in dynamic semantics, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 87–116.

Márta Maleczki: Definite, indefinite, and kind interpretations from a cross-linguistic perspective, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 117–136.

Péter Rebrus, Péter Szigetvári, and Miklós Törkenczy: No lowering, only paradigms: A paradigm-based account of linking vowels in Hungarian, Gábor Alberti and Judit Kleiber: Lifelong (mind) representationalism in dynamic semantics, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 137–170.

Anita Viszket, Eszter Kárpáti, and Judit Kleiber: Narrowing or in Kálmán’s writingsInvestigating the usage of vagy ‘or’ in Hungarian, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 171–189.

András Cser, Beatrix Oszkó, and Zsuzsa Várnai: A chapter from the history of labial harmony in Hungarian: A curious case of alternation and variability, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 190–201.

Ágnes Kalivoda and Gábor Prószéky: Hungarian auxiliaries revisited, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 202–218.

István Jánk: The current state and main problems of Hungarian native language education, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 219–234.

András Kornai: Dyadic negation in natural language, Acta Linguistica Academica Vol 71. (2024), Pages: 235–257.

Elmeél az elméletben. Magyaros testvérkonferencia Kálmán C. György és Kálmán László emlékére. PTE BTK Magyaros Szakhét. 2022. május 3.

Megnyitó: Orbán Jolán

1. szekció, vezeti Farkas Judit
Szolláth Dávid: A nyilvános olvasó. Kálmán C. mint kritikus
Alberti Gábor: Túl a logikán
Milbacher Róbert: Anyám tyúkja és a magyar irodalmi kánon
Viszket Anita – Hoss Alexandra: Humor és népszerűsítés: szentiment-kifejezések Kálmán László Qubit-cikkeiben

2. szekció, vezeti: Tóth Orsolya
Havasréti József: A Kálmán és Galicza család lakóházai a budai villanegyedben
Dömötör Éva: A konstrukciós nyelvtanról
P. Müller Péter: Kálmán C. György és A Csárdáskirálynő
Kisantal Tamás: „…a kanegér nem is olyan büdös” – kis magyar tudománykörkép a ’70-es évekből
Zárszó: Dóla Mónika – Kleiber Judit – Szabó Veronika

Emlékezés kollégánkra, Kálmán Lászlóra

Dedikációk:

Temetési beszédek:

Visszaemlékezések:

További rövid megemlékezések

Elmeél az elméletben. Magyaros testvérkonferencia Kálmán C. György és Kálmán László emlékére. PTE BTK Magyaros Szakhét. 2022. május 3.