Pszicho- és neurolingvisztikai kutatócsoport
Kutatási terület

Pszicho- és neurolingvisztikai kutatásainkban a nyelvi képesség mentálisan reális folyamatait, reprezentációs rendszereit és neurális korrelátumait vizsgáljuk kognitív tudományi modellekből kiindulva, kísérleti módszerekkel.

A nyelvfejlődési kutatásainkban a szociális és kognitív tényezők nyelvfejlődésre gyakorolt hatását derítjük fel annak érdekében, hogy ezek a tényezők és kölcsönhatásaik mintázata alapján bejósolható legyen a nyelvfejlődés egyénenkénti kimenetele. A vizsgálatok a tipikusan fejlődő gyerekeken túl kiterjednek a nyelvfejlődési zavarban, autizmus spektrumzavarban, pragmatikai kommunikációs zavarban, hiperaktivitás-figyelemzavarban (ADHD) érintett gyerekek nyelvi kommunikációs fejlődésére is.

A neurodegeneratív betegségekkel (pl. sclerosis multiplex, enyhe kognitív zavar, Alzheimer-kór, Parkinson-kór) összefüggő nyelvi funkciózavarok kutatása során a nyelvi és beszédfolyamatok hálózatos agyi szerveződésének és működésének feltérképezését végezzük. Kutatásunkban orvosi és informatikai szakmai partnerekkel együttműködve, szoftveres és egyéb kvantitatív eszközökkel mérjük fel azon nyelvi folyamatokat, amelyek leginkább érzékenyek ezekre a változásokra.

Az ép és sérült nyelvi feldolgozással kapcsolatos pszicholingvisztikai kutatásainkban arra keressük a választ, hogy a szórend milyen hatással van a figyelem allokációjának folyamataira, illetve a nyelvi elemek memória-reprezentációjára, ez által hogyan befolyásolja a mondatmegértést ép, illetve stroke-on átesett afáziás személyek esetében. Ezzel összefüggésben kutatjuk a verbális kódban zajló mentális műveletvégzést („belső beszédet”), a belső beszéd egyéni variabilitását, gyermekkori fejlődését, a gondolkodásban és tanulásban betöltött szerepét ép és neurogén zavarokat mutató populációkban.

A nyelv szemantikai feldolgozásán és pragmatikai használatán belül különösen arra az emberi kommunikációs jelenségre fókuszálunk, amely értelmében a beszélő olyan üzenetet képes átadni a hallgatónak, amelyet sem a szavai és mondatai, sem pedig a hanglejtése, gesztusai vagy arckifejezései nem kódolnak hagyományosan. A kognitív tudomány vizsgálati eszközeinek a felhasználásával kutatjuk a pragmatikai tudás mibenlétét és fejlődését.

Kutatócsoport-vezető:

Hoffmann Ildikó, PhD
E-mail: hoffmann.ildiko@nytud.hun-ren.hu
Telefon: +36 (1) 342-9372/6052

Pszicho- és neurolingvisztikai kutatócsoport
Munkatársaink

Babarczy Anna
tudományos főmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Balázs Andrea
tudományos segédmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Bánréti Zoltán
emeritusz kutatóprofesszor

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Felletár Fanni
tudományos segédmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Harmati-Pap Veronika
tudományos segédmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Hoffmann Ildikó
kutatócsoport-vezető, tudományos főmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Káldi Tamás
tudományos munkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Kas Bence
tudományos főmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Langó-Tóth Ágnes
tudományos segédmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Somorjai-Pellet Kinga
kutatási asszisztens

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Svindt Veronika
tudományos főmunkatárs

Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet

Pszicho- és neurolingvisztikai kutatócsoport
Kutatásaink

A belső beszéd vizsgálata

A„belső beszéd” kutatása új, tudományközi kutatási terület, mely természettudományos igényű kísérleti paradigmákkal vizsgálható a belső beszéd egyéni variabilitása, gyermekkori fejlődése, a gondolkodásban és tanulásban betöltött szerepe ép és neurogén zavarokat mutató populációkban. Kiinduló hipotézis: az egyének a belső beszédük közvetítésével önszabályozást, és társas interakciók interpretálását támogató funkciókat érnek el. A nemzetközi szakirodalom kritikai feldolgozását követően a kutatás a ...

A cerebelláris kognitív affektív szindróma: a Schmahmann-szindróma skála magyar adaptációja

A kisagy sérülésének (ez lehet stroke, baleset vagy műtét következtében szerzett sérülés) meglehetősen változatos következményei lehetnek mind a személyiségre, mind pedig a kognitív funkciókra nézve. A következmények között találjuk az érzelmi reguláció gyakori deficitjét, a téri megismerés és a figyelmi kontroll zavarait, valamint a nyelvi funkciók korlátozottságát, melyek együttese cerebelláris kognitív affektív vagy Schmahmann-szindrómaként ismert az irodalomban. Az érintett páciensek pszicho ...

A narratív beszédprodukció jellegzetességei borderline személyiségzavarban

A borderline személyiségzavar (borderline personality disorder, BPD) az identitás, a társas kapcsolatok, valamint az érzelem- és indulatszabályozás zavarának olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintázata, amely serdülő- vagy fiatal felnőttkorban jelenik meg, eltér az egyén kulturális környezetének normáitól, valamint jelentős distresszt és életvitelbeli nehézségeket okoz az egyén számára. Felismerése komoly kihívást jelent az egyéb pszichiátriai zavarokkal fennálló magas komorbiditási arány és a ...

A neurodegeneratív betegségekkel összefüggő nyelvi- és beszédfolyamatok vizsgálata sclerosis multiplexben és Parkinson-kórban

Kutatásaink célja a nyelvi és a kognitív képességek, valamint azok változásainak feltérképezése különböző neurodegeneratív betegségekkel élő betegpopulációkban. Célunk olyan, a beszédprodukció bizonyos paramétereinek mérésén alapuló módszer kidolgozása, amely megkönnyítheti a klinikai differenciál-diagnózist, valamint alkalmas az állapotváltozások követésére. Ezeknek a betegségeknek a hátterében a különböző neurobiológiai folyamatok és az agy eltérő területein bekövetkező szerkezeti változások g ...

A nyelvi megértés és a figyelmi folyamatok kapcsolata

Amikor valamire odafigyelünk, akkor más dolgokat önkéntelenül kizárunk figyelmünk fókuszából. Kutatásunk hipotézise szerint mindez visszatükröződik a nyelvhasználatban is: a beszélők olyan nyelvi formákat, mondatszerkezeteket választanak, amelyek a fontos információkat hangsúlyozzák, a kevésbé fontosakat pedig redukálják. A különböző mondatszerkezetek tehát felfoghatók a figyelem irányításának nyelvi eszközeiként is. Kísérleteinkkel arra keressük a választ, hogy vajon e nyelvi eszközök pontosan ...

A rekurzió elsajátítása

Szintetizáljuk azokat az empirikus kutatásainkat, melyek arra vonatkoznak, hogy miként sajátítják el a gyermekek az olyan rekurzív szerkezeteket, mint a vonatkozó mellékmondatok és a rekurzív birtokosok. A külföldi eredmények szerint a rekurzív szerkezetek elsajátítása a nyelvelsajátítás későbbi szakaszában történik (megértésben 5-6, produkcióban 7-9 éves kor körül), a többszörös beágyazás nehezebb a gyermekeknek, mint a mellérendelés. Adataink viszont azt támasztják alá, hogy mind a megértés (4 ...

A spontán beszéd és a nyelvhasználat jellemzői borderline személyiségzavarban

A borderline személyiségzavarral élő személyeket a kognitív, affektív és konatív instabilitás tartós mintázata jellemzi, amely kognitív inkonzisztencia, érzelmi labilitás és impulzív viselkedés formájában jelenik meg. A komplex diagnosztikai kritériumrendszer és a gyakori komorbid zavarok miatt az egyre növekvő borderline populáció viszonylag heterogén, ezért az egyének diagnosztizálása nehéz feladatot ró a pszichiáterekre. Mivel a beszéd és a nyelvhasználat, mint a magatartás megnyilvánulási fo ...

A tudatelmélet fejlődése és összefüggései a pragmatikai kompetenciával

Tudatelmélet alatt azt a képességet értjük, amely segítségével az egyén képes mentális reprezentációt alkotni mások tudatállapotairól illetve saját korábbi tudatállapotairól. A tudatállapot vonatkozhat vélekedésekre, intenciókra, attitűdökre vagy érzelmi állapotokra. Jelenlegi ismereteink szerint a tudatelmélet kulcsszerepet játszhat a pragmatikai jelentések megfejtésében, és így a sikeres mindennapi kommunikációban és társas interakciókban, bár a tudatelmélet és a pragmatikai képesség közötti ö ...

Atipikus pragmatikai fejlődés vizsgálata fejlődési zavarokban

Az atipikus pragmatikai képesség a jelentőségénél jóval kevésbé kutatott terület a nyelvtudományban, ahol jóval nagyobb hangsúlyt kap a tipikus fejlődés vizsgálata. Annak ellenére is így van ez, hogy több fejlődési zavarban lehet érintett a pragmatikai működés (pl. autizmus spektrum zavar (ASD); figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD); szociális (pragmatikai) kommunikációs zavar (PKZ); nyelvfejlődési zavar (NyZ). Bár a fejlődéses pragmatikai nehézségekről rendelkezésre álló eredmények gyakra ...

Átvitt jelentések feldolgozása és nem nyelvi kognitív képességek

A kutatás középpontjában az iróniaértésben, beszédaktusértésben, metaforaértésben és más implikatúrák feldolgozásában kulcsszerepet játszó  kognitív előfeltételek feltérképezése áll. Egyrészt óvodás és iskolás gyermekek körében vizsgáljuk, hogy hogyan függ össze az átvitt jelentések megértése a figyelem és az emlékezet működésével, az inferenciális képességekkel és a kognitív rugalmassággal. Másrészt a szó szerinti jelentés és az átvitt jelentés közötti váltás mentális folyamatát, valamint a kon ...

Az anyai dajkanyelv korai nyelvfejlődéssel való összefüggéseinek vizsgálata

Kutatásunkban szeretnénk feltérképezni, hogy az anyai dajkanyelvi beszédmód lexikai és morfoszintaktikai szinten milyen módon tér el a felnőttekhez szóló beszédtől és ezek az eltérések milyen összefüggéseket mutatnak a gyermek nyelvi fejlődésmenetével. AZ NKFIH 115385 (A korai nyelvfejlődés neuro-kognitív előrejelzői, vezető kutató: Winkler István) és az NKFIH 124477 (Szociális, kognitív és genetikai tényezők szerepe a nyelvi fejlődésben, vezető kutató: Kas Bence) projektek keretein belül több m ...

Komplex nyelvfejlődési vizsgálóeljárás fejlesztése

A Komplex Beszélt Anyanyelvi Képességteszt - KOBAK (Lukács & Kas, 2024) közel 10 éven át tartó fejlesztésének célja az első, speciálisan a magyar nyelvre kidolgozott, komplex nyelvfejlődési vizsgálóeljárás kialakítása.