A dajkanyelv longitudinális vizsgálata multimodális módszerekkel
Támogató intézmény: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Vezető kutató: Kohári Anna
A babák születésük után viszonylag nagyon rövid idő alatt sajátítják el anyanyelvüket. Az általuk hallott beszédből próbálják megérteni és megtanulni a különböző szavakat, szószerkezeteket. A felnőttek, elsősorban a szülők, máshogyan beszélnek a kisgyermekekhez; hangjukkal megpróbálják felkelteni már az egészen kisbabák figyelmét is, továbbá kedvességet, pozitív érzelmeket sugároznak feléjük, és életkoruknak megfelelően megpróbálják egyszerűsíteni mondanivalójukat. A gyermekek nyelvi teljesítménye között azonban óriási különbségek tapasztalhatók például a szókincsben vagy a beszéd megértésében. A kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy az eltérések kapcsolatban állnak azzal, mennyit és hogyan beszéltek hozzájuk életük legkorábbi időszakában. Kutatásunkban a 18 hónapos kor alatti babák és édesanyjuk közötti kommunikációt vizsgáljuk meseolvasás közben. A hangzó beszédnek olyan mérhető tulajdonságaira koncentrálunk, amelyek kapcsolatba hozhatók érzelmek kifejezésével és alkalmasak a figyelem felkeltésére. Továbbá olyan, a beszéd tagolására alkalmas eszközöket vizsgálunk, amelyek használata elősegítheti a beszéd megértését a gyermekek számára. A baba-mama interakció elemzése során nemcsak közvetlenül a beszédet, hanem az ahhoz társuló más nonverbális eszközöket (pl. tekintet, gesztusok) is figyelembe vesszük kutatásunk során, hogy átfogó képet kapjunk az édesanyák gyermekükkel való kommunikációjáról, és annak nyelvfejlődésben betöltött szerepéről.
Futamidő: 2020-2023