Koronális mássalhangzó-kapcsolatra végződő kölcsönszavak tárgyeseti alakjainak ingadozása

Zoom link: https://us02web.zoom.us/j/85976657592?pwd=STgyUGJCTjB0bHB0Y1FrNTJtQks1dz09

Előadásomban olyan kölcsönszavak tárgyeseti alakjait vizsgálom, amelyek koronális mássalhangzókból álló kapcsolatot tartalmaznak szóvégen (pl. fájl, popkorn, kombájn, docens, szeánsz). Míg az egyetlen koronális szonoránsra vagy szibiláns réshangra végződő szavak tárgyeseti alakjában a tövet közvetlenül -t követi (pl. morál-t, bovden-t, oázis-t), addig a fentebbi kapcsolatra végződők esetében két eltérő viselkedésű csoportot különíthetünk el: ahol a mássalhangzó-kapcsolat csak szonoránsokból áll, a tárgyeseti alakokban szinte sohasem jelenik meg a kötőhangzó, ellenben a szonoráns + szibiláns réshang kapcsolatra végződőkkel, ahol nagyobb mértékű ingadozást figyelhetünk meg (pl. popkorn-t ≁ %/*popkorn-ot, de: szeánsz-t ~ szeánsz-ot).

A továbbiakban egy erre a különbségre adható analógiás magyarázatot mutatok be, korpuszadatokkal alátámasztva, és részben amellett fogok érvelni, hogy a szonoritási hierarchiából következik ez az aszimmetria. Emellett kitérek arra is, hogy a hasonló mássalhangzó-kapcsolatra végződő újabb, tulajdonnévi átvételek esetében a kötőhangzós alakok ritkasága más, paradigmán belüli hatások következménye is lehet.